SZAKCIKKEK

Kémiai hámlasztás

Kémiai peeling, bőrhámlasztás

2012. december 17. 22:19
Gulyás Gabriella Anna
A kémiai hámlasztók a bőr elöregedett, kóros részleteit fiatalabb és egészségesebb bőrfelszínre cserélik le. Ezért a hámlasztók kozmetikai célból és bőrbetegségek kezelésére is alkalmazhatók.
Kémiai hámlasztás 1.kép

A kémiai hámlasztás lényege



A kémiai hámlasztás olyan non-invazív eljárás, amelyet kozmetikai céllal illetve betegség okozta bőrelváltozások kezelésére is használnak. A kémiai hámlasztó szer a bőrön alkalmazva elpusztítja annak bizonyos részletét, utat nyitva a terület regenerációja és megújulása előtt. Rengeteg féle hámlasztó eljárás létezik – felszíni, közepes/középmély, mély – amit az esztétikai szakember alkalmazhat a bőr fiatalítására. A rendelkezésre álló esztétikai kezelési lehetőségek mellett a kémiai hámlasztást, mint hatékony módszert sem szabad elhanyagolni a páciens külseje és bőre egészségének javítása érdekében.

Kémiai hámlasztás az ókorban és a XXI. században



A kémiai hámlasztást már az ókori egyiptomi, görög és római korokban is alkalmazták a bőr szépítésére. Az 1800-as években különböző összetételű és koncentrációjú vegyszereket használtak a pigmentációk és hegek kezelésére. Szövettani és klinikai vizsgálatok jelentek meg a kémiai hámlasztás hatékonyságáról, alkalmazási lehetőségeiről a bőrgyógyászatban és a plasztikai sebészetben. A 20. század végén megjelenő, fényen alapuló eljárások (pl. IPL, lézerek) bemutatkozásával csökkent a bőrhámlasztás iránti kereslet; mégis az évenkénti, tudományos társaságok által megjelentetett statisztikák szerint a kémiai hámlasztás még mindig az öt legkedveltebb nem sebészeti kozmetológiai kezelési módok közé tartozik.
TCA hámlasztás előtt és után
TCA hámlasztás előtt és után

A kémiai hámlasztók osztályozása



A kémiai hámlasztók három kategóriába sorolhatók az okozott sérülés mélysége alapján: felszíni, közepes/középmély, illetve mély. Különböző kémiai anyagok különböző fokú sérülést okoznak a bőrben A felszíni hámlasztók (pl. AHA savak, szalicil sav) kizárólag az epidermiszig hatolnak le; a közepes mélységű hámlasztók (pl. glikol sav) az egész epidermiszt és papilláris dermiszt roncsolják, míg a mélyhámlasztók (pl. fenol) a retikuláris réteg szintjéig érő sebet alakítanak ki. A mélyhámlasztók a fénykárosodás nyomait és a ráncokat is képesek eltüntetni, azonban a komplikációk kialakulásának esélye is nagyobb, hosszabb a gyógyulási idő, ugyanakkor az eredmény sokkal látványosabb. A hámlasztás mértéke több faktortól is függ, a használt kémiai anyagok fajtájától, koncentrációjától, a felvitel módjától, és a bőr állapotától.

Mikor lehet szükség kémiai hámlasztásra?



Az emberi bőr természetes önmegújító mechanizmussal rendelkezik. Az újonnan kialakult bőrsejtek 28 nap alatt megérnek, és megérkeznek a bazális rétegtől a korneális (legfelső) rétegig. Egy összetett enzimatikus folyamat okozza elkülönülésüket és lehámlásukat az epidermiszről, azért, hogy fiatalabb sejtekre cserélődjenek. Ez a fiatal bőr normális hámlási folyamata. Ahogy öregszünk, a folyamat hatékonysága egyre csökken. Ennek eredményeként a korneális réteg elvékonyodik és a bőr elveszti természetes ragyogását. Ráadásul abnormális pigment rakódik le a bőr rétegeiben és a fibroblaszt funkció lelassul, ami negatívan befolyásolja a sejtközötti állomány (extracelluláris mátrix) megújulását. Külső tényezők, mint a napsugárzás vagy a dohányzás tovább rontják a bőr állapotát. A kémiai hámlasztók a bőr elöregedett, kóros részleteit fiatalabb és egészségesebb bőrfelszínre cserélik le. Ezért a hámlasztók kozmetikai célból és bőrbetegségek kezelésére is alkalmazhatók. Kozmetikai felhasználásai közé tarozik a fakó bőr, az egyenetlen tónus, a diszkrómia (pigment egyenlőtlen eloszlása a bőrön), illetve a ráncosodás kezelése is.

Milyen bőrproblémák esetén jó megoldás a felületes hámlasztás?
• pattanásos, mitesszeres bőrre
• tág pórusú bőrre
• száraz, érdes tapintású bőrre
• ráncos bőrre
• napfénykárosodott, pimentfoltos bőrre
• fakó, élettelen őregedő bőrre

Orvosi céllal a következő esetekben használható:
• aktinikus (napfény okozta) keratózis
• aknés bőr és akne okozta hegek
• kiterjedt és tartós vitiligo
• A kémiai hámlasztás lokálisan is elvégezhető, például periorbitális (szemkörnyéki) pigmentáció vagy rhinophyma esetén.

A test hámlasztása fokozott körültekintést igényel, mivel ezek a területek az archoz képest kisebb mértékben regenerálódnak.
Alkalmasság

A kezelés előtt szükség van a páciens kórtörténetének áttekintésére. Fontos tájékozódni az általános egészségügyi állapot, a szedett gyógyszerek, az allergiák, a dohányzási szokások, a korábbi szépészeti beavatkozások, az rendszeresen visszatérő herpesz, a kóros hegképződés felől. A felszíni hámlasztásnak szinte semmilyen ellenjavallata nincs. A mélyebb kezelések elvégzéséhez a páciensnek fizikailag és mentálisan is stabilnak kell lennie, hogy képes legyen pontosan követni az eljárás utáni előírásokat. Terhesség és szoptatás esetén a kezelés nem végezhető el. Sötétebb bőrtónus esetében mérlegelni kell az eljárás előnyeit és az esetlegesen kialakuló hiperpigmentációt. Bármilyen korábban előfordult szívprobléma esetén az eljárás előtt konzultálni kell a páciens kardiológus szakorvosával mielőtt fenolos hámlasztásra kerülne sor. A közelmúltban szájon át bevitt isotretinoin kizáró tényezője a kémiai hámlasztásnak.

Forrás: www.szepsegbroker.hu; www.content.yudu.com

Szakembereink kémiai hámlasztás kezelési eredményei/ KÉPGALÉRIÁK


© 2010 szepsegbroker.hu | Kémiai hámlasztás
Minden jog fenntartva! | A weboldal tartalma nem másolható a tulajdonos írásos beleegyezése nélkül.



Hozzászólások:

Nincs hozzászólás...
Ahhoz, hogy hozzászólhass regisztráció és belépés szükséges.




Kapcsolódó galériák




Kapcsolódó szakcikkek





Gyorslinkek

Szakemberek

Esztétikai kezelések

Partnereink