SZAKCIKKEK

Akne kialakulását provokáló étrend

A magas glikémiás indexű tápanyagyok okozzák az aknét

2012. április 23. 13:24
Szépség Bróker
Míg eddig az orvos szakma tagadta, hogy egyes ételek elfogyasztása fokozná az akne kialakulását és súlyosbodását, addig az utóbbi évek kutatási eredményei közvetlen összefüggést találtak az akne és a helytelen étkezési szokások között.
Akne kialakulását provokáló étrend 1.kép

Akne problémaköre



Az akne az egyik leggyakoribb bőrprobléma nem csak a tinédzserek körében, mert a lakosság 60-70%-át érinti. Az aknés tünetek tartós fennállása a páciensek 20%-ában maradandó fizikai hegeket és pszichológiai gondokat is okoznak.
A genetikai vizsgálatok bebizonyították, ki, hogy az aknéra való hajlam öröklődhet, de az ikreken folytatott tanulmányok szerint csak annál a testvérnél alakul ki ez a bőrprobléma, akinek a környezeti tényezői, például a helytelen táplálkozása provokálja aknés hajlamát.
Az akne kialakulásában több tényező is szerepet játszik: fokozott szőrtüsző aktivitás és faggyútermelés, hormonális szabályozás, gyulladásmediátorok-citokinek, neuropeptidek, a Propionbaktériumok felszaporodása, aktiválódásuk és a táplálkozás.
Míg az utóbbi 30 évben általánosan elfogadott volt a bőrgyógyászok körében, hogy a különböző ételek, táplálék nem aktiválja az aknés hajlamot, addig az utóbbi néhány év vizsgálati eredményei ezt a tényt megcáfolják.

Az akne nem csak esztétikai, hanem pszichés problémákat okoz (alacsony önértékelés, kényszerbetegség, stb.)
Az akne nem csak esztétikai, hanem pszichés problémákat okoz (alacsony önértékelés, kényszerbetegség, stb.)

Akne és a táplálkozás összefüggései



Cordain és kollégái a Pápua új-guineai-i Kitava sziget lakóit hasonlították össze az Paraguay-i aché társadalom tagjaival. Se a kitavaiak között (1200 fő), se az achék között (115 fő) nem találtak aknés eseteket. A kutatók szerint nem csak a genetikai hajlamuk, hanem a táplálkozásuk is nagy szerepet játszott az eredményben. Hisz a két populáció étrendje jelentősen eltért a nyugati emberekétől, amely főleg nyers növényekből vagy alig feldolgozott állati húsból állt, és gyakorlatilag mentes volt a magas glükémiás indexű táplálékoktól. A kitavaiaknál nem találtak se túlsúlyos, se magas vérnyomású embert.

A „glikémiás index” (GI) egy számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben. A magas glikémiás indexű ételek gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek hirtelen megemelik a vércukor és inzulin szintet, amit a vércukorszint hamar leesése követ, éhségérzetet okozva. A magas GI-értékű ételek fogyasztása magas vérnyomást, kóros koleszterinszintet és szívbetegségeket is eredményeznek.

Adebamowo és kollégái 2006-os tanulmányukban 6094, 9-15 éves lány bevonásával a vizsgálatba, kimutatták, hogy a fokozott tejfogyasztás gyakoribb akne előforduláshoz vezet. Az eredményeknek nem volt köze a tej zsírtartalmához, vagy a laktóz érzékenységhez. Inkább a tejben androgének, szteroid hormonok és egyéb, az inzulinnal összeköthető anyagok okozták az akne kialakulását. Ugyanezen eredményre jutottak a fiúcsoport vizsgálata során is.

2007-ben Smith és kollégái összehasonlították egy alacsony és egy magas glükémiás étrend hatását az acne vulgaris tekintetében. Az alacsony GI ételeket fogyasztó csoportnál nem csak az aknés tünetek csökkentek a kontrollcsoporthoz képest, hanem csökkent a testsúlyuk, a szabad androgén indexük is, és nőtt az inzulinszerű növekedési faktort kötő fehérje-1. A kutatás tehát bebizonyította, hogy az étrend szerepet játszik az akne kialakulásában.
Magas glikémiás indexű táplálékaink - un. junk food
Magas glikémiás indexű táplálékaink - un. junk food

Inzulinreisztencia, IGF-1



Az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1), a magas glükémiás indexű táplálék és a tejfogyasztás, az aknéval való kapcsolatának bizonyítékait Melnik és Schmitz összegezték. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy az inzulinrezisztencia és az IGF-1 szerepet játszik az akne kialakulásában. Az IGF-1 a hormonális mediátor, ami az androgén szintézist szabályozza, így erősíti a bőr androgén aktivitását és serkenti a faggyúmirigyek növekedését.”

Tehát a konklúzió nyilvánvaló.

Az akne gyógyszeres terápiája mellett (vagy előtt) nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a helyes étrend kialakítására.


Tudatosan kerülni kellene a magas glükóz tartalmú ételeket és a tejtermékeket, hogy csökkentsük az akne kialakulásának esélyét és elkerüljük a tünetek krónikussá válásával járó hegeket és a súlyos lelki problémákat.


Egy alacsony glikémiás indexű, helyes táplálkozás összetétele, arányai
Egy alacsony glikémiás indexű, helyes táplálkozás összetétele, arányai

Élelmiszerek glikémiás indexe:


90-120 %: burgonyapüré, gabona-, kukorica-, rizspehely, bagett, kelt tészták, méz, szőlőcukor, malátacukor, cukros üdítőitalok, alkohol, édes csokoládék, sütemények
70-90 %: fehér kenyér, tejberizs, kétszersült, kalácsok, croissant, pizza, sült krumpli

50-70 %:
kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, natúr édesítetlen müzli, barnarizs, basmati rizs, kukorica, zöldborsó, közepesen érett banán, cukrozatlan gyümölcslé, aszalt gyümölcs, füge, mangó, kuszkusz, kakaó,
30- 50 %: tej, natúr joghurt, kefir, bab, lencse, fekete retek, káposzta, paprika, paradicsom, sovány fehér húsok, halak, a legtöbb hazai gyümölcs, fruktóz, dió, mogyoró, mandula, durumbúzából készült tészta ételek

Az alacsony glikémiás indexű tápanyagok (GI: 30–35% között) nem emelik magasra a vércukorszintet. Ez általában azt jelenti, hogy az étel lassan szívódik fel, a szervezetnek van ideje a cukor feldolgozására. DE! A tej/kefír/joghurt és a narancs/grapefruit nagyon gyorsan szívódik fel és gyors inzulinválaszt ad, ezért hiába van alacsony GI-értékük, mégsem alkalmasak fogyókúrázóknak (jojó-effektust okoznak!). Az inzulinválasz és a GI hányadosa pontosabb mérőszám, de sajnos ilyen táblázat még nem létezik.

Glikémiás Indexet befolyásoló tényezők:



1. Szénhidráttípus. Általánosságban elmondható, hogy a csonthéjas, bogyós és savanyú citrus gyümölcsöknek, a föld felett növő zöldségeknek (továbbá a reteknek és hagymának) és hüvelyeseknek kicsi a GI-értékük.
A föld felszíne alatt növő zöldségeknek (gyökérnövényeknek, pl. burgonya, répa, cékla), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékeknek, valamint a rizsnek nagy a GI-értékük.
2. Rosttartalom. A rosttartalom is csökkenti a Glikémiás Indexet. Minél rostdúsabb egy étel, annál alacsonyabb a GI-je.
3. A fehérjében gazdag ételek (sajt, hús, hal, tojás) csökkentik a velük fogyasztott szénhidrátok Glikémiás Indexét.
4. Az ételek savassága, savanyúsága csökkenti az együttfogyasztott szénhidrátok GI-jét. Például két evőkanál citromlé akár 30%-kal is csökkentheti a GI-értéket. A salátáknál alkalmazott ecetes lé ugyanilyen hatású.
5. A szénhidrátok formája, vagyis a részecskék, szemcsék mérete is meghatározza a GI-értéket. Minél kisebb a részecske mérete – minél finomabbra őrlik a gabonát, minél kisebbre aprítják a szénhidrátot (püré, turmixolás) –, annál nagyobb a GI értéke.
6. A főzési idő. Minél hosszabban főzzük a burgonyát, tésztát és rizst, a szénhidrátjuk annál gyorsabban szívódik fel a vérbe, s emeli a vércukorszintet.

Forrás: www.wikipedia.com, www.drportal.hu, http://www.drkomzsuzsanna.hu/E_Cukorbetegseg.html; http://www.medscape.com/viewarticle/579326_2




© 2010 szepsegbroker.hu | Akne kialakulását provokáló étrend
Minden jog fenntartva! | A weboldal tartalma nem másolható a tulajdonos írásos beleegyezése nélkül.



Hozzászólások:

Nincs hozzászólás...
Ahhoz, hogy hozzászólhass regisztráció és belépés szükséges.




Kapcsolódó galériák





Kapcsolódó szakcikkek





Gyorslinkek

Szakemberek

Esztétikai kezelések

Partnereink