Fürödni csak tisztán szabad – japán higiéniai szokások
A víz a test és a lélek energiaforrása a japánok szerint
2013. augusztus 22. 15:54
Gulyás Gabriella Anna
A japán emberek szigorú testápolási szokásaikat az onszenekben és az otthonaikban is betartják.
Japán testápolási szokások
Évek óta egyre nagyobb számú japán turista látogat hazánkba. A magyar hotelek szeretik a japán vendégeket, mert udvariasak, kedvesek, tisztelettudóak és csendesek. Így van ez egészen az esti fürdésig, akkor ugyanis okoznak némi bosszúságot a szálloda személyzetének, mert rendszeresen tocsogósra áztatják szobáikat. De miért?
A rejtély az eltérő tisztálkodási szokásaikban lakozik, ugyanis
a japánok a fürdőkádon kívül zuhanyoznak, és csak akkor merülnek bele egy kád jó forró vízbe, ha előtte hosszú percekig dörzsölték, masszírozták magukat, persze a kádon kívül. Azt tartják, hogy
a japán a világ legtisztább népe, ha megismerjük fürdő- és testápolási kultúrájukat, akkor egyet fogunk érteni ezzel a megállapítással.
Japán testápolási kultúra
Ép testben ép lélek tartja a mondás és ezt az elvet minden kor kultúrája igyekezett szem előtt tartani. A japánok szerint a test és a lélek nem különálló részek, hanem összefonódva harmonikus egységet alkotnak. A japán emberek tisztelik, óvják és szigorú szabályok szerint ápolják testüket, mert a test jól léte ugyanolyan fontos számukra, mint bármely más szükséglet. Egy egészséges, ápolt, szép test jó érzést, elégedettséget kelt.
A görögök és egyiptomiak kenőcsei és szépítő olajai helyett inkább a hagyományos japán testápolás a természetes forrásokra, mint a tenger, a gyógyvizek és kertek zöld növényeinek jótékony hatásaira tette a hangsúlyt. Az egyik legfontosabb eleme a tradicionális testápolási kultúrájuknak a forró fürdő és a gőz.
A fürdés a japán embereknek soha nem egy unalmas esti rutin, sokkal inkább egy
rituális tisztálkodási tevékenység, ami azt a célt szolgálja, hogy
a test, a szellem és a lélek együtt és egyszerre tisztuljon meg.
A hagyományok szerint először durva szövésű anyaggal végigdörzsölik az egész testet, ez tulajdonképpen egy bőrradírozásnak felel meg, eltávolítja az elhalt hámsejteket és serkenti a véráramlást. Csak ezután ülnek be a forró 43-45 fokos vízbe. A fürdőzés alatt gyakran kortyolgatnak fehér vagy zöld teát.
Japán fürdőházak – onszenek
A japán fürdőkultúra több, mint 1000 éves múltra tekint vissza, ennyi ideje használják a tradicionális japán fürdőt, az onszent. Az
onszen hasonló a mi gyógyfürdőinkhez, a vulkanikus aktivitás miatt felszínre törő hévizeket ők is pont úgy hasznosítják, ahogy hazánkban is.
Régen a nyilvános fürdőházak (onszenek) jelentősége akkora volt, mint az európai kultúrában a kávéházaké. Ott éltek társadalmi életet, cserélték ki a pletykákat és vitatták meg a híreket. Ahogy egyre több otthonban is lett saját fürdő a nyilvános onszenek száma csökkent, viszont a szokások lakáson belül is megmaradtak.
A legforróbbra állított víz mindig a családfőt illette, majd őt követték hierarchikus sorrendben a család többi tagjai. Mivel patyolat tisztán merültek az egyre hűlő vízbe, egyáltalán nem zavarta őket, hogy ugyanabban a vízben kell megfürödniük, ez teljesen természetes volt.
Hogy néz ki az onszen?
A hagyományos japán fürdő kizárólag természetes anyagokból épül, fából, kőből, a formák pedig a feng shui szerint lekerekítettek. A vízen gyakran tavirózsák a medence körül pedig dús növényzet található. A víz hőmérséklete általában 40 fok fölötti.
Összehasonlításképpen a hazai gyógyfürdőink vízhőmérséklete: Hévíz 33-35 fok (nyáron), Miskolctapolca 35 fok, Gyula 72 fok, Sárvár 43 fok.
Az onszen több különböző hőfokú medencéből áll, melyeken a látogatók szertartásszerűen haladnak végig.
A medencét szigorú etikett szerint lehet használni, kizárólag csak tisztán szabad a vízbe merülni. A fürdőzök, a nők is és a férfiak is (néhol koedukáltan) teljesen meztelenek a fürdőben, csak a testük ledörzsöléséhez használt kicsi textil takarja őket, amit a medencében szemérmesen a fejük tetejére tesznek.
A Japánba látogató turisták rendszerint igyekeznek felkeresni ezeket a fürdőházakat, a különleges wellness élmény és a gyönyörű környezet miatt. A három leghíresebb ma is népszerű japán fürdő a
Kusatsu Onsen, a
Gero Onsen, és az
Arima Onsen.
A japán kultúrában a tisztaság fogalma egybeolvadt az erkölcsösség, a tisztátalanság pedig az erkölcstelenség fogalmával. A fizikai és lelki megtisztulás összefonódott, egyik sem létezhet a másik nélkül.
Forrás: The japanese bath, Bruce Smith, Yoshiko Yamamoto, 2012.