Segítenek-e a fitoösztrogének menopauzában?

A fitoösztrogének, például a szója olyan növényi eredetű vegyületek, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan, a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ott hatást kifejteni.

A puffasztó szójától a gyanús lóheréig

Még a múlt században figyeltek fel arra, hogy Ázsiában a változókori panaszok sokkal kevésbé súlyos formában jelentek meg, mint itt Európában, amit részben a magas szója fogyasztással magyaráztak. A szója egy fitoösztrogén tartalmú növény, hormonszerű hatásáért a benne lévő izoflavonoidokból a szervezetben termelődő eqoul a felelős. Bár hallatták a hangjukat a szója ellenzői is, de sem az évezredes tapasztalat, sem a kutatások nem bizonyították, hogy a szója fogyasztása bármilyen kockázatot jelentene. Túladagolni nem lehet, legfeljebb haspuffadást okoz.
A másik gyanús növény a lóhere volt. Még az 1940-es években Nyugat-Ausztráliában okozott nagy riadalmat az ún. lóhere betegség. Az ott élő juhok a lóherét legelve gyakrabban voltak meddők, vagy szültek halott bárányokat. Sokszor pedig maguk is elpusztultak. Ennek okát vizsgálva jöttek rá, hogy a növényben lehetnek olyan vegyületek, amik a megbetegedéseket okozhatják az állatoknál. 1949-ben aztán három vegyületet, a formononetint, a geniszteint és a biochanin A-t azonosították a vörös lóheréből. Ezek közül elsősorban a formononetin volt a bűnös az állatok betegségéért, mint kiderült ennek a vegyületnek jelentős ösztrogénaktivitása van, a túl sok legelés megártott a juhoknak.

Mi történik menopauzában?

A menstruációs ciklus megszűnése után a női hormonok (ösztrogén, progeszteron) szintje csökkenni kezd, ami kellemetlen tünetekkel járhat. Hangulatingadozások, hőhullámok, hüvelyszárazság nehezítheti a nők életét, csontritkulás léphet fel, a bőr, haj és köröm elvékonyodik, valamint megemelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is. A csökkent hormontermeléssel járó problémák kivédhetők hormonpótló terápiával, azonban az mindig egyéni mérlegelést igényel, ugyanis a hormonpótló terápia megnövelheti az emlődaganatok és a vérrögképződés kialakulásának kockázatát.
A menopauzának három fázisa különíthető el, ezek tünetei jelentősen különböznek egymástól.

Premenopauza: Az utolsó havivérzést megelőző szakaszt a tüszőrepedés elmaradása és a sárgatesthormon hiánya jellemzi, melynek legfőbb tünetei a vérzészavarok. Előfordulhat tartós vérzéskimaradás (amenorrea), melyet erős, tartós, fájdalmas, alvadékos vérzések (hipermenorrea) követnek. A szervezet egyoldalú ösztrogén terhelésének szövődményei lehetnek például: az endometriózis, a méhtestrák, a méhizom-daganat (myoma), a fibrocisztás emlőbetegség, az emlőrák, valamint a vérszegénység miatt a fizikai és szellemi teljesítőképesség és a betegségekkel szembeni érzékenység romlása is problémát okozhat.
Perimenopauza: Az utolsó havivérzést (menopauza) két évvel megelőző és két évvel követő időszak, melyre a minimális progeszteron-termelés és a csökkenő ösztrogén-termelés a jellemző. A leggyakrabban előforduló tünetek: hőhullámok és az izzadás, szorongás, depresszió, önértékelési zavarok, érzelmi labilitás, ezek mind a csökkenő ösztrogén-termelés rovására írhatók.
Posztmenopauza: Mind az ösztrogén-, mind a progeszteron-termelés minimális. A klinikai képet az ösztrogénhiány szövődményeinek tünetei adják, például az érelmeszesedés miatt kialakult koszorúér-betegségek, agyi érkatasztrófák, a csontritkulás miatti csigolyatörések, elgörbülő végtagok, meghajló hát, a húgyivarszervek sorvadása miatt bekövetkező krónikus hüvelygyulladás és vizelet visszatartási nehézség.

Az ösztrogének posztmenopauzában történő alkalmazása Magyarországon 15-20 évre tekint vissza. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy világossá váljon mennyi a pótláshoz szükséges illetve elégséges hormonmennyiség és ez máig vitatott kérdés maradt. Hazánkban az ún. Menopauza Ambulanciákon állítják be és ellenőrzik - szigorú előírások szerint - a hormonpótló kezelést valamint felvilágosítanak a szükséges életmódbeli változtatásokról illetve az alternatív kezelési lehetőségekről is. A hormonpótló terápia alkalmazásáról megoszlanak a vélemények, kevesen támogatják, többen ellenzik. Részben a hormonpótló terápia bizonytalanságai miatt fordultak a kutatók figyelme a növényi eredetű, ösztrogénhatású vegyületek tanulmányozása felé.

Hogyan hatnak a fitoösztrogének?

A fitoösztrogének két fő típusa az izoflavonok és a lignánok. Izoflavonok a szójababban, a csicseriborsóban és más hüvelyesekben találhatók meg, lignánok pedig a teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben és gyümölcsökben. A kutatók akkor kezdtek érdeklődi a fitoösztrogének iránt, amikor megfigyelték, hogy az ázsiai országokban a magas izoflavon tartalmú étrend mellett, kevesebb változókori tünetről számoltak be valamint alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek és az osteoporosis gyakorisága is. Az ösztrogén hormonok különböző ösztrogén receptorokhoz kapcsolódva fejtik ki hatásukat. Ma már bizonyított tény, hogy például a rezveratrol, ösztrogénekre hasonlító kémiai tulajdonsága miatt szintén képes kötődni a receptorokhoz, így a receptoroktól függően tud ösztrogénszerű vagy épp anti-ösztrogén hatást kifejteni. A fitoösztrogének alkalmazását nehezíti, hogy megfelelő mennyiségben nehezen iktatható be az európai nők étkezésébe, valamint nagy kérdés az is, hogy a vegetariánius étrend pótolhatja-e a nőkben az ösztrogénhiányt menopauzában és vajon a fitoösztrogének reális alternatívái lehetnek-e a hormonpótló kezelésnek?

Alternatív kezelési módok - ösztrogén tartalmú növények

A szóján és a vörös lóherén kívül több növényről derült ki, hogy fitoösztrogéneket tartalmaznak, ezeket kémiai szerkezetük szerint négy csoportra osztják:
• izoflavonoidok (szója, komló)
• stilbének (kékszőlő, földimogyoró)
• lignánok (lenmag, eper, áfonya, zöld tea)
• kumesztánok (szójacsíra, hüvelyes zöldségek)

Gyógynövények közül az alábbiak segítenek a menopauza kellemetlen tüneteinek enyhítésében:
• rövidágú poloskavész (black cohosh, Cimicifuga racemosa)
• orbáncfű (St. John’s Worth, Hypericum perforatum)
• édesgyökér (Glycyrrhiza glabra)
• kék lucerna (alfafa, Medicago sativa)
• fehér here (Trifolium pratense)
• közönséges bojtorján (Arctium lappa)
• dong quai ( Angelica sinensis)
• wild yam (Dioscorea villosa)
• Shatavari (fürtös spárga) gyökér (Asparagus racemosa- radix)

Az Ayurveda gyógyászat ajánlása szerint a Shatavari a női szervezet tonikja, amely kedvező hatással van a női hormonháztartásra, a menstruációs ciklusra, serkenti a női termékenységet, menopauza esetén pedig csökkenti a kellemetlen tüneteket pl. hőhullámot és az éjszakai izzadást. A Shatavari egy rendkívül egyszerű spárga termék, amit Indiában nagyon régóta használnak a menopauzába kerülő hölgyek tüneteik enyhítésére.
A zsálya a fokozott izzadás gátlásában segít, még az ázsiai ginseng és a rhodiola rosea a szorongás csökkentését segíti elő. A barátcserjét a női nemi hormonok szabályozó szereként ajánlják, növeli a luteinképző hormonok termelését, és gátolja a tüszőérlelő hormon kibocsátását. Mindezek jótékony ösztrogénhatást eredményeznek.
Noha egyesek szerint az E vitamin az enyhe hőhullámok kezelésében hatásos, ezt nem sikerült tudományosan igazolni. Fontos tudni, hogy a 400 nemzetközi egységnél nagyobb mennyiségű E vitamin napi fogyasztása káros lehet!
A fitoösztrogénekben gazdag étrend csökkent hormontermelés esetén a menopauza tüneteinek enyhítésére kifejezetten hasznos, túladagolni szinte lehetetlen, kockázatokkal pedig nem kell számolni.

Forrás: http://kodpiszkalo.blog.hu/, www.vitalis.hu , www.webbeteg.hu , www.naturportal.hu

© 2010 szepsegbroker.hu | Segítenek-e a fitoösztrogének menopauzában?
Minden jog fenntartva! | A weboldal tartalma nem másolható a tulajdonos írásos beleegyezése nélkül.